1440-ben Kolozsváron megszületett I. (Hunyadi) Mátyás, magyar király (1458-1490). († 1490)
1455-ben Johannes Gutenberg elsõként nyomtatja ki a Bibliát.
1685-ben megszületett Georg Friedrich Händel német-angol zeneszerzõ. Nagy sikerû szerzeményei oratóriumai (Messiás; Izrael Egyiptomban; Salamon), operái (Imeneo; Agrippina; Julius Ceasar) és szvitjei (Vízizene). († 1759)
1744-ben megszületett Mayer Amschel Rotschild bankár, a világhírû Rothschild üzleti dinasztia megalapítója. († 1812)
1821-ben Rómában 25 éves korában meghalt John Keats angol romantikus költõ, akinek fõ mûvei: "Endymion", "Izabella vagy a bazsalikomcserép", "Hyperion", "A Szent Ágnes-este", "Lamia". (* 1795)
1828-ban meghalt Fazekas Mihály író, költõ, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezõje. (* 1766)
1850-ben született César Ritz, "a királyok szállodása és a szállodások királya".
1899-ben született Erich Kästner német író, költõ. († 1974)
1903-ban az Amerikai Egyesült Államok kormánya örökös bérleti szerzõdést köt a Guantánamo-öbölbeli katonai támaszpont használatáról Tomás Estrada Palmával, Kuba elsõ elnökével.
1905-ben létrejött a Rotary Club - a világ legelsõ, szolgáltató klubokat magában foglaló szervezete - az Amerikai Egyesült Államok Illinois államában, a Rotary Club of Chicago megalakulásával
1938-ban Prágában megszületett Jiri Menzel Oscar-díjas cseh rendezõ, színész, a csehszlovák új hullám egyik alkotója (Sörgyári capriccio).
1944-ben meghalt Leo Hendrik Baekeland, a Velox fotópapír és a bakelit feltalálója.
1965-ben a kaliforniai Santa Monicában meghalt Stan Laurel amerikai komikus, aki Oliver Hardyval (Stan és Pan) a húszas évek amerikai némafilmjeinek sikeres komikuskettõsét alakította.
1991-ben George H. W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy megkezdõdött a szövetségesek szárazföldi offenzívája az iraki haderõk ellen.
1997-ben Skóciában tudósok bejelentették, hogy sikeresen klónoztak kifejlett emlõsállatot. Létrehoztak egy bárányt, amelyet "Dolly"-nak neveztek el.
